Új Wado-Ryu könyv

Hirdetés
Hirdetés
KUMITE (küzdelem) PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Faragóné Tartler Mónika   
2007. augusztus 18. szombat, 15:18

MAGYAR KARATE SZAKSZÖVETSÉG

KUMITE (KÜZDELEM)

Új versenyszabályok

Megváltozott : 2012.január 1.

(Kivonat versenyzõk és érdeklõdõk részére)

VERSENYZÕKRE VONATKOZÓ

1. A versenyzõknek csíkok és díszítés, és bármilyen személyes hímzés nélküli tiszta, fehér karategit kell viselniük. Csak a nemzeti embléma vagy zászló hordható. Ezt a gi felsõ részének bal oldalán a mellnél kell elhelyezni, és nem lehet nagyobb 12 x 8 cm-nél. Csak a karategi eredeti gyári címkéi megengedettek. Ezen kívül csak a versenybizottság által kiadott rajtszám viselhetõ a gi hátoldalán. Az egyik versenyző piros, a másik kék övet visel. Az öv 5 centiméter széles legyen és elég hosszú ahhoz, hogy mindkét oldalon 15 cm-re lelógjon a megkötött csomón túl. Az öveknek sima kék, illetve piros színűeknek kell lenniük, és nem lehet rajtuk hímzés, illetve díszítés, kivéve a gyártó megszokott emblémáját.

2. Az 1-es paragrafuson túl az MKSZ hivatalos szerve (Elnökség, Intézõ Bizottság, Versenybizottság) engedélyezheti hivatalos szponzori emblémák, lógók viselését.

3. Az övvel megkötött kabát minimum fedje a csípõt, de ne érjen túl a comb háromnegyedén. Hölgyek esetében tiszta fehér póló viselhetõ a kabát alatt.

4. A kabátujj nem lehet hosszabb, mint a csuklóhajlat, de fednie kell legalább az alkar felét. A kabátujjakat nem lehet felhajtani.

5. A nadrágszárak takarják legalább a lábszár kétharmadát, és nem lehetnek hosszabbak, mint a boka. A nadrág szárát nem lehet felhajtani.

6. A versenyzõk haja legyen tiszta, és hossza nem akadályozhatja a mérkõzés zavartalan lebonyolítását. Hachimaki (hajpánt) nem engedélyezett. Amennyiben a vezetõbíró egy versenyzõ haját nem megfelelõnek találja, a versenyzõt eltilthatja a mérkõzéstõl. Kumite mérkõzéseken hajpánt és fém hajcsat viselete tilos. Kata versenyszámban diszkrét hajcsat engedélyezett. Szalagok vagy más dekoratív elemek használata tilos.

7. A versenyzõk körmei legyenek rövidek, és ne viseljenek semmilyen fém vagy más tárgyat, amely ellenfelüknek sérülést okozhat. Fém fogszabályzó használatát, a versenyzõ saját felelõsségére, a vezetõbíró és a versenyorvos engedélyezheti. A versenyző ezt csak saját felelősségére viselheti.

8. A következõ védõfelszerelések használata kötelezõ:

8.1. WKF típusú piros illetve kék seiken védõ.

8.2. Fogvédõ.

8.3. WKF típusú testvédő, és ezen felül nőknek  mellvédõ.

8.4. Lábszárvédõ (piros, ill. kék)

8.5. Lábfejvédõ (piros ill. kék).

8.6. Kadet kategóriákban ezeken kívül arcmaszk

 

A mélyvédõ nem kötelezõ, de viselhetõ.

 

9. Szemüveg viselete tilos. Lágy kontaktlencse viselhetõ a versenyzõ saját felelõsségére.

10. Nem engedélyezett ruházat viselete tilos.

11. A védõfelszereléseknek a WKF szabványnak megfelelõ minõségûnek kell lenniük.

12. A Mérkőzés Ellenőr (Kansa) kötelezettsége a megfelelõ védõfelszerelés meglétének ellenõrzése. (A hazai versenyeken az EKF és a WKF engedélyezett védőfelszerelést el kell fogadni.)

13. A sérülés miatti kötés, fásli, bandázs használatát a vezetõbíró engedélyezheti a versenyorvos javaslatára.

 

MAGYARÁZAT:

  1. I. A versenyzők csak egy övet viselhetnek. Ez piros(AKA esetében és kék AO esrtében. Az övfokozatot jelző saját övek nem hordhatók.
  2. II. A fogvédőnek tökéletesen kell igazodni a fogsorhoz.
  3. III. Ha a versenyző nem megfelelő öltözetben érkezik a küzdőtérre, nem zárják ki azonnal, hanem 1 percet kap öltözete rendbehozatalára.

 

KUMITE VERSENYEK LEBONYOLÍTÁSA

1. Egy karate verseny kata és/vagy kumite versenyszámokból áll. A Kumite verseny tovább osztható csapat és egyéni versenyre. Az egyéni versenyszámok tovább bonthatók súlycsoportokra. A súlycsoportok mérkõzésekre osztódnak tovább. Csapatverseny esetén a mérkõzés a szembenálló csapatok egy-egy tagjának egyéni küzdelmét jelenti.

2. Egyéni mérkõzés esetén egyik versenyzõ sem helyettesíthetõ egy másik személlyel.

3. Azokat a versenyzõket vagy csapatokat, akik híváskor nem jelennek meg, az adott kategóriából kizárják (KIKEN). Csapatmérkőzés esetén az így elmaradt közdelem eredménye 8-0 lesz a másik csapat javára.

4. A férfi csapatok hét fõbõl állnak, melybõl 5 küzd egy adott fordulóban. A nõi csapatok 4 fõbõl állnak és ebbõl 3 fõ küzd egy fordulóban.

5. A versenyzõk mind a csapat tagjai, nincsenek meghatározott tartalékok.

6. Minden csapatmérkõzés elõtt a csapat képviselõje a hivatalos formátumban leadja az adott fordulóban versenyzõk nevét és indulási sorrendjüket a versenyasztalhoz. A 7 vagy 4 fõs csapatból kiválasztott versenyzõk indulási sorrendje fordulóról fordulóra megváltoztatható, de a leadás után, adott fordulón belül már nem módosítható.

7. Azt a csapatot, amelynek bármely tagja vagy edzõje az indulási sorrendet megváltoztatja anélkül, hogy ezt a forduló elõtt írásban benyújtaná, kizárják.

8.Csapatmérkőzés esetén, ha egy egyéni küzdelem Hansoku vagy Shikkaku büntetéssel ér véget, a leléptetett versenyző pontjait lenullázák és a mérkőzés 8:0-s eredménnyel kerül a jegyzőkönyvbe.

MAGYARÁZAT:

I. A "forduló" a verseny különálló része, amelynek egymásutánja elvezet a döntõ résztvevõinek meghatározásához. Az egyenes kieséses rendszerû Kumite versenyen egy forduló a versenyzõk 50%-át ejti ki, az elõnyerõket is beleértve. Ebben az értelemben a forduló meghatározása vonatkozik mind egyenes, mind vigaszági mérkõzésekre. Körmérkõzés esetén az egy forduló azt az állapotot jelzi, amikor minden versenyzõ egyszer küzdött.

II. Mivel a versenyzõk nevének használata kiejtési és azonosítási problémákat okoz, rajtszámokat kell kiosztani és használni.

III. A mérkõzés elõtt már csak a ténylegesen adott fordulóban küzdõ versenyzõk sorakoznak fel. Az edzõ és a tartalékversenyzõk a számukra kijelölt külön helyen tartózkodhatnak.

IV. Férfi csapatok esetében az induláshoz szükséges minimális létszám 3. Ez nõi csapatok esetében kettõ. Azok a csapatok, akik nem rendelkeznek az induláshoz szükséges minimális létszámmal, kizárásra kerülnek (Kiken).

V.Az indulási sorrendet vagy az edzõ, vagy egy kijelölt versenyzõ adhatja le. Ha az indulási sorrendet az edzõ adja le, személye tisztán azonosítható kell, hogy legyen, ellenkezõ esetben a listát elutasíthatják. Az indulási sorrendnek a következõket kell tartalmaznia: a csapat nevét (országát, klubját), az adott fordulóra kiosztott övszínt, a csapattagok indulási sorrendjét. Mind a versenyzõk nevét, mind a rajtszámukat fel kell tüntetni és a listát alá kell írnia az edzõnek, vagy a kijelölt személynek.

VI. Abban az esetben, ha adminisztrációs hiba folytán nem a megfelelõ versenyzõk küzdenek, a mérkõzést az eredménytõl függetlenül semmisnek kell tekinteni. Az ilyen hibák elkerülésének érdekében a gyõztes versenyzõnek regisztráltatni kell magát a versenyasztalnál, mielõtt elhagyná a küzdõteret.

A MÉRKÕZÉS IDÕTARTAMA

1. A Kumite mérkõzés idõtartama 3 perc felnõtt férfi (mind egyéni, mind csapat), az éremért folyó mérkõzéseken ez 4 perc. Felnõtt nõknél a küzdõidõ 2 perc , 3 perc az éremért folyó mérkõzéseken. A junior és kadet mérkõzések esetében a küzdõidõ minden esetben 2 perc. Az U21-es korosztályban a férfi mérkőzések ideje 3 perc, a női mérkőzéseké 2 perc (nincs plusz egy perc az éremért folyó mérkőzésen). Kadet, junior mérkőzések egységesen 2 percesek (nincs plusz egy perc az éremért folyó mérkőzésen). (A magyar szabálykönyv esetében: a gyermek és ifjúsági (8-13 évesek) korosztályban a küzdõidõ 1,5 perc, a SAI SHIAI hossza pedig 30 mp.)

2. A küzdõidõ mérése a vezetõbíró mérkõzést indító jelére indul, és minden esetben megáll, ha YAME-t mond.

3. Az idõmérõ tisztán hallható gonggal, vagy csengõvel jelzi a "még 10 másodperc"-et és a mérkõzésidõ lejártát.    A mérkõzésidõ lejártát jelzõ hang jelenti a küzdelem végét.

PONTOZÁS

1. A pontok a következõk:

· IPPON Három pont

· WAZA-RI Két pont

· YUKO Egy pont

2.    Pont akkor ítélhetõ, ha technikát a következõ kritériumoknak megfelelõen találati felületre hajtanak végre:

a) Jó forma

b) Sportszerû hozzáállás

c) Erõs végrehajtás

d) Figyelem (ZANSHIN)

e) Jó idõzítés

f) Helyes távolság

 

3. IPPON ítélendõ:

a) Jodan rúgások.

b) Minden pontértékû technikára, amit földre került (megdobott, vagy saját hibájából

földre esett, elcsúszott) ellenfélen hajtanak végre.

 

4. WAZA-RI ítélendõ:

a) Chudan rúgások.

 

5. YUKO ítélendõ:

a) Chudan vagy Jodan tsuki.

b) Uchi.

 

6. Érvényes találati felületek:

a) Fej

b) Arc

c) Nyak

d) Has

e) Mell

f) Hát

g) Oldalak

7. A mérkõzés vége hangjelzés megszólalásával egy idõben végrehajtott hatékony technikát érvényesnek kell tekinteni. Az támadás, amelyet YAME után hajtanak végre, még akkor sem értékelhetõ, ha hatékony, viszont büntetést vonhat maga után.

8. Semmilyen technika, még a technikailag tökéletes sem értékelhetõ, ha végrehajtásakor mindkét versenyzõ a küzdõtéren kívül tartózkodik. Ha egy versenyzõ úgy hajt végre egy hatékony technikát, hogy még a küzdõtéren belül van és a vezetõbíró még nem mondott YAME-t, a technika értékelhetõ.

MAGYARÁZAT:

A pont eléréséhez a technikát érvényes találati felületre kell végrehajtani a 6-os os pontban foglaltaknak megfelelõen. E technikát  – a találati felület függvényében – megfelelõen kontrollálni kell és mind a 2-es pontban felsorolt 6 feltételnek maradéktalanul meg kell felelnie.

Értékelés

Technikai feltétel



Ippon (3 pont) ítélendõ

1. Jodan rúgások Jodan alatt értjük: arc, fej és nyak

2. Bármely pont értékû technika, mely a földre került ellenfélen hajtanak végre.

Waza-ri (2 pont) ítélendõ

  1. Chudan rúgások. Chudan alatt értendõ: has, mellkas, hát és az oldal.

Yukon (1 pont) ítélendõ

  1. Bármely ütés (tsuki), melyet érvényes találati felületre hajtottak végre,
  2. Bármely csapás (uchi), melyet érvényes találati felületre hajtottak végre.

I. Biztonsági okokból azok a dobások, ahol az ellenfél biztonságos földre érkezése nem biztosított, vagy veszélyesek, vagy a dobás forgáspontja a csípõ fölött van, tilosak és az elkövetõt meginthetik, illetve büntethetik. Ez alól kivételt képeznek a hagyományos karate technikával végrehajtott lábsöprések, melyek végrehajtásakor az ellenfelet nem kell megfogni.(Ilyenek, pl. de ashi-barai, ko uchi gari, kani waza stb.) A dobás végrehajtása után a bíró 2 másodpercet hagy érvényes pontszerzõ technika végrehajtására.

II. A JÓ FORMA alatt olyan technikát értünk, ami a tradicionális karate koncepció keretében hatékonynak bizonyul.

IV. A SPORTSZERÛ HOZZÁÁLLÁS a jó forma összetevõje, és a pontot szerzõ támadás végrehajtása közbeni nagyfokú koncentrációt kifejezõ, nem rosszindulatú hozzáállást jelent.

V. ERÕS VÉGREHAJTÁS alatt a technika erejét és gyorsaságát értjük, és a sikeres végrehajtásra való nyilvánvaló akaratot.

VI. FIGYELEM(ZANSHIN) az a kritérium, amit pontértékelésnél a legtöbbször figyelmen kívül hagynak. Ez a folyamatos figyelem állapota, amikor a versenyzõ végig fenntartja a teljes koncentrációt, figyelmét és éberségét az ellenfele lehetséges ellentámadásával szemben. Nem fordítja el arcát a támadás végrehajtása közben, és szemben marad ellenfelével a támadás végrehajtása után is.

VII. A JÓ IDÕZÍTÉS azt jelenti, hogy a technikát olyan idõpontban hajtják végre, amikor a legnagyobb feltételezett hatást éri el.

VIII. MEGFELELÕ TÁVOLSÁG hasonlóan az elõzõhöz azt jelenti, hogy a technikát olyan távolságban hajtják végre, amikor a legnagyobb feltételezett hatást éri el. Ha az ellenfél gyorsan távolodik a technika végrehajtása közben, a feltételezett hatás jelentõsen csökken.

IX. A TÁVOLSÁGTARTÁS arra is utal, hogy a befejezett technika a célfelületre, vagy annak közvetlen közelébe ér. Ha az ütés vagy rúgás, ami érinti a bõrt vagy az arctól 5 centiméterre ér célba, értékelhetõ, mint megfelelõ távolság. Amennyiben, jodan ütések esetében, az ellenfél nem tesz semmilyen kísérletet a támadás hárítására és a technika egyrészt megfelelõ távolságon belül ér véget, másrészt az egyéb kritériumoknak is megfelel, értékelendõ. Kadet és junior kategóriákban semmilyen kontakt nem megengedett arcra, fejre, nyakra (beleértve az arcvédõ maszkot), kivéve a lábtechnikák esetében a nagyon gyenge érintést, (korábban lágy bőrérintést) és az értékelendõ távolság 10 cm-re terjed.

X. Az értékelhetetlen technika az értékelhetetlen technika, függetlenül attól, hogyan hajtották végre. Egy olyan jodan rúgás, ami erõtlen, vagy hiányzik a jó forma nem ér pontot.

XI. Az öv alatt célba érõ technikák értékelhetõk, amennyiben a szeméremcsont fölött találnak. A nyak találati felület, csakúgy, mint a torok. A torok érintése tilos, de tökéletesen kontrollált technika értékelhetõ, ha nem érintkezik a torokkal.

XII. A lapockára végrehajtott technikák értékelhetõk. Nem adható pont, ha a találat a vállat a felkar-, kulcs- és lapockacsont találkozásánál éri.

XIII. A mérkõzésidõ végét jelzõ hangjelzés a pontszerzés lehetõségének végét jelzi még abban az esetben is, ha a vezetõbíró véletlenül nem állítja meg azonnal a küzdelmet. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezután büntetés nem adható. A bírói kar jogosult büntetést adni mind addig, amíg a versenyzõ a mérkõzés eredményének kihirdetése után el nem hagyja a küzdõteret. Még ezután is adható büntetés, de már csak a Bírói Bizottság által.

XIV. Ha két versenyző pontosan egyszerre találja el egymást, a „jó időzítés” kritériuma nem teljesülhet, és pont helyesen nem adható. Ugyanakkor mindkét versenyző szerezhet pontot, ha két-két zsászló ezt jelzi és mindez „Yame”, illetve az idő végét jelző hangjelzés előtt történik.

XV. Abban az esetben, ha egy versenyző folyamatos kombináció során több érvényes technikát is végrehajt, mielőtt a mérkőzést megállítják, mindig a magasabb értékű technikát kell megadni, függetlenül attól. hogy melyiket hajtotta végre előbb.

DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK

A mérkõzés eredményét meghatározza: ha egy versenyzõ 8 pontos vezetésre tesz szert, vagy a mérkõzésidõ lejárta esetén valamely versenyzõnek több pontja van, vagy a bírói döntés (HANTEI), vagy ha valamely versenyzõ ellen HANSOKU-t, SHIKKAKU-t vagy KIKEN-t ítéltek.

1. Egyéni mérkőzés nem érhet véget döntetlen eredménnyel. A vezetőbíró csak csapatmérkőzés esetén hirdethet döntetlent (HIKIWAKE), abban az esetben, ha a mérkőzésen nem volt pont, vagy mindkét versenyző ugyanannyi pontot szerzett.

2. Egyéni mérkõzések esetén, ha nem volt pont, vagy a pontszám azonos, a győztest a négy oldalbíró és a vezetőbíró szavazata dönti el. A bíróknak kötelezően döntetni kell az egyik versenyző javára, a következők figyelembe vételével:

a) A versenyzõk hozzáállása, harci szelleme, valamint a bemutatott erõ.

b) Taktikai és technikai fölény.

c) Melyik versenyzõ kezdeményezett több akciót

3. Csapatversenyen az a csapat nyer, amelynek több egyéni gyõzelme van. Ha mindkét csapat nyert mérkõzéseinek száma azonos, akkor az a csapat gyõz, amely több pontot ért el, mind a gyõztes, mind a vesztes mérkõzéseken elért pontokat összeadva. A maximális pontkülönbség bármely mérkõzésen nem lehet több, mint 8 pont!

4. Ha két csapat gyõzelmeinek és elért pontjainak száma is azonos, döntõ mérkõzés következik. Ilyenkor mindkét csapat kiválaszt egy csapattagot az extra küzelemre, függetlenül attól, hogy küzdött-e előtte az adott csoportmérkőzés során. Ha ez a mérkőzés sem dől el pontokkal, a mérkőzés eredményét bírói döntés (HANTEI) határozza meg, úgy mint az egyéni mérkőzéseken. Így a HANTEI eredménye határozza meg a csapatmérkőzés eredményét is.

5. Csapatmérkõzések esetében, ha egy csapat elég gyõzelmet szerzett, vagy elég pontot ahhoz, hogy gyõzzön, a mérkõzés véget ér és nincs további küzdelem.

MAGYARÁZAT:

I. Ha a mérkőzés végén bírói döntésre (HANTEI) kerül sor, a vezetõbíró a küzdõtér szélére lép és HANTEI-t mond, majd kétütemû sípjelzést ad. A bírók döntésüket zászlójelekkel mutatják. Ezzel egy idõben a vezetõbíró megfelelõ kézjelzéssel mutatja döntését. Rövid sípjelzés után visszatér a kiinduló vonalra és kihirdeti az eredményt.

TILTOTT VISELKEDÉSEK

A tiltott viselkedésnek két kategóriája van: Kategória 1 (C1) és Kategória 2(C2).

KATEGÓRIA 1.

1. Túl erõs érintkezést okozó technikák (contact), melyek találati felületre irányulnak, valamint a torokkal érintkezõ technikák.

2. Támadás a karokra, lábra, támadás a herékre, ízületekre, lábfejre.

3. Nyitott kézzel támadás az arcra.

4. Veszélyes, vagy tiltott dobástechnikák.

KATEGÓRIA 2.

1. Sérülés eltúlzása, vagy színlelése.

2. A küzdõtér ismételt elhagyása (JOGAI), feltéve, hogy azt nem az ellenfél okozta.

3. Önveszélyes viselkedés, mely a versenyzõ saját testi épségét veszélyezteti, vagy a megfelelõ önvédelem lehetõségének figyelmen kívül hagyása (MUBOBI).

4. A küzdelem szándékos elkerülése annak érdekében, hogy az ellenfél pontszerzési lehetõségét megakadályozza.

5. Passzivitás –küzdelem kerülése.

6. Az ellenfél megragadása, megfogása, rángatása, tolása, birkózás, vagy passzív, a mellkasokat összeérintõ álldogálás dobás vagy más technika kísérlete nélkül.

7. Természetüknél fogva nem kontrollálható technikák, minden veszélyes és nem kontrollált támadás.

8. Fejjel, térddel vagy könyökkel történõ támadások.

9. Az ellenfélhez történõ beszéd, cukkolás. A vezetõbíró utasításinak megtagadása, bármilyen udvariatlanság a bírói karral szemben, illetve a karate etikett bármilyen megsértése.

MAGYARÁZAT:

I. A karate versenysport, ezért néhány különösen veszélyes technika tiltva van és minden technikát kontrollálni kell. Az edzett versenyzõk el tudják viselni az erõs ütéseket, rúgásokat az izommal fedett felületeken, mint pl. a has, de tény, hogy a fej, arc, nyak, herék és ízületek különösen sérülésveszélyesek. Ezért minden sérülést okozó technikát büntetni kell, kivéve, ha azt a megsérült versenyzõ önmaga okozta. A versenyzõknek minden technikát kontrolláltan és jó formával kell végrehajtaniuk. Ha ezt nem így teszik, függetlenül attól, hogy milyen technikát használtak helytelenül, figyelmeztetni, illetve büntetni kell õket. Különösen nagy figyelmet kell erre fordítani a gyermek, ifjúsági, Kadet és Junior versenyeken.

KONTAKT AZ ARCRA — FELNÕTTEK

II. Felnõtt  versenyzõk esetén a lágy, kontrollált kontakt megengedett az arcra, fejre és nyakra, feltéve, ha nem okoz sérülést (torokra semmilyen érintés nem engedélyezett). Ha a vezetõbíró a kontaktot túl erõsnek ítéli, de ez nem csökkenti az ellenfél nyerési esélyeit, akkor figyelmeztetés (CHUKOKU) adható. A második, hasonló kontakt esetén az elkövetõt KEIKOKU-val büntetik és ellenfelének IPPON-t adnak. A harmadik kontakt esetén HANSOKU CHUI a büntetés és NIHON (két pont) jár a sérült versenyzõnek. Az ezt követő ismételt esetben még akkor is HANSOKU a büntetés, ha ez nem befolyásolja az ellenfél nyerési esélyeit.

KONTAKT AZ ARCRA— GYERMEKEK, IFIK, KADETTEK, JUNIOROK

III. Ezeknek a korosztályoknak az esetében minden fejre, arcra és nyakra  (beleértve az arcvédõ  maszkot) irányuló kéztechnikát abszolút kontrollálni kell, sem az érintés, sem kontakt nem engedélyezett. Bármely érintés. vagy kontakt, attól függetlenül, hogy milyen erõs, vagy gyenge, a II. pontnak megfelelõen büntetendõ, kivéve, ha az a kontatktot elszenvedõ fél hibájából történt (MUBOBI). A fejre, arcra és nyakra irányuló rúgások esetén az egészen lágy bõrérintés értékelhetõ. Minden a lágy bőrérintésnél erősebb kontakt figyelmeztetést vagy büntetést von maga utáni, kivéve, ha a sérülés a kontaktot elszenvedő versenyzõ saját hibájából történt.

IV. A vezetõbírónak folyamatosan figyelnie kell a sérült versenyzõt. Az ítélet kis késleltetésével elérhetjük, hogy a sérülés jellemzõ tünetei kifejlõdjenek (orrvérzés). Ez a megfigyelés felfedheti a versenyzõ azon szándékát is, hogy sérülését taktikai elõny megszerzése érdekében eltúlozza-e. Ilyenek például a erõs orrfújás a sérült orron, az arc durva dörzsölése.

V. A már korábban megszerzett sérülések olyan tüneteket okozhatnak, amik nincsenek arányban az alkalmazott kontakt mértékével. Ezt a vezetõbírónak mérlegelnie kell, amikor egy látszólag túl erõs kontakt esetében a büntetés mértékét eldönti. Például egy meglehetõsen gyenge kontakt is okozhatja azt, hogy a versenyzõ elõzõ sérüléseinek következtében a további küzdelemre alkalmatlanná válik. A mérkõzés kezdete elõtt a shiai vezetõnek ellenõrizni kell a versenyzõ orvosi lapját és ez alapján dönteni arról, hogy az adott versenyzõ küzdõképes-e. A vezetõbírót is informálni kell abban az esetben, ha a versenyzõt már kezelték sérülés miatt.

VI. Azokat a versenyzõket, akik egy kis sérülést megkísérelnek eltúlozni (pl. arcukat fogják, fejüket rázzák, szédelegnek, vagy ok nélkül a földre esnek) annak érdekében, hogy ellenfelüket a bírók megbüntessék, azonnal figyelmeztetni vagy inteni kell.

VII. Nem létezõ sérülés színlelése a szabályok súlyos megsértése. A sérülést színlelõ versenyzõnek Shikkaku-t kell adni (pl. valaki összeesik, a földön fetreng, és ezt – egy független orvos véleménye alapján - nem támasztja alá semmilyen sérülés vagy orvosi indok). Egy meglevõ sérülés eltúlzása kevésbé súlyos eset, ezért figyelmeztetést, vagy intést kell adni.

VII/2.  Egy létezõ sérülés hatásainak eltúlzása nem annyira súlyos megítélés alá esik, de mégis elfogadhatatlan viselkedés, ezért már az elsõ alkalommal is minimum HANSOKU CHUI-t kell ítélni. A súlyosabb esetekben, mint pl. körbe támolygás, látványos földre esés, ezután felállás, majd ismét földre zuhanás stb. esetén egybõl adható akár HANSOKU, az eset súlyosságától függõen.

VIII. Azok a versenyzõk, akik sérülés színlelése miatt SHIKKAKU-t kaptak a küzdõtérrõl a WKF Orvosi Bizottsága elé kerülnek, és azonnal megvizsgálják õket. Az Orvosi Bizottság még a verseny vége elõtt az esetrõl jelentést ír a Bírói Bizottság tájékoztatására. A sérülést színlelõ versenyzõk a legsúlyosabb büntetésre számíthatnak. Ez ismétlõdõ esetben akár életre szóló eltiltás is lehet.

IX. A torok különösen sebezhetõ, ezért még a legkisebb kontakt esetén is figyelmeztetést, vagy intést kell adni, kivéve ha, a kontakt a versenyzõ saját hibájából történt.

X. A dobások kétfélék lehetnek. Egyrészt a hagyományos karatéban használatos lábsöprések (de ashi barai, ko uchi gari, stb.), ahol az ellenfelet a nélkül billentik ki egyensúlyából, vagy dobják meg, hogy ezt megelõzõen megfognák, másrészt azok a dobások, ahol az ellenfelet meg kell fogni és tartani dobás közben. A dobás fordulópontja nem lehet a csípõ szintjénél magasabban és a dobást végig kell kísérni, hogy a földre érkezés biztonságos legyen. A vállon át történõ dobások ( seio nage, kata garuma stb.) határozottan tilosak, csak úgy, mint a fejen átdobás (tomoe nage, sumi gaeshi stb.).  Az ellenfelet a csipõ alatt megfogni és felemelve eldobni, valamint a lábait kirántva földre vinni TILOS! Ha az egyik versenyzõ dobás következtében sérül meg, a bírók döntenek arról, hogy büntetést alkalmaznak-e.

XI. Az arcra történõ nyitott kezes technikák tilosak a szemsérülés veszélye miatt.

XII. A JOGAI azt jelenti, hogy a versenyzõ lába vagy bármely más testrésze a küzdõtéren kívül földet ér. Kivétel ez alól, ha a versenyzõt ellenfele fizikailag kilöki, vagy kidobja a küzdõtérrõl. JOGAI már az első kilépésnél is adható. A JOGAI definíciója már nem az ismételt kilépés, csak egyszerűen a küzdőtér elhagyása, melyet nem az ellenfél okoz.

XIII. Ha egy versenyzõ sikeres technikát hajt végre és utána lép ki a "Yame" elhangzása elõtt, a pontot értékelik és nem adható Jogai. Ha a versenyzõ kísérlete a pontszerzésre sikertelen, a kilépést Jogainak értékelik.

XIV. Ha AO rögtön az után lép ki, hogy Aka pontot szerez, akkor "Yame" hangzik el a pont miatt, és AO kilépését nem büntetik. Ha AO éppen aközben lép ki, hogy AKA pontot szerez, (miközben Aka a küzdõtéren belül marad), megítélik mind a pontot Aka-nak, mind a Jogai büntetést AO-nak.

XV. Fontos szempont, hogy a "küzdelem elkerülése" olyan helyzetre vonatkozik, amikor egy versenyzõ megkisérli megakadályozni ellenfelét abban, hogy lehetõsége legyen pontot elérni, és ezt idõhúzással éri el. Azt a versenyzõt, aki folyamatosan kitér a támadások elõl anélkül, hogy megpróbálná azt megkontrázni, vagy szükségtelenül megragadja ellenfelét, illetve szándékosan elhagyja a küzdõteret, és így nem ad lehetõséget ellenfelének a pontszerzésre, figyelmeztetni, vagy büntetni kell. Ez gyakran elõfordul a mérkõzés utolsó másodperceiben. Ha ez a szabálysértés akkor fordul elõ, amikor 10 vagy több másodperc van még hátra a mérkõzésbõl, és még nem volt 2.kategóriás figyelmeztetése, a vezetőbíró CHUKOKU-val figyelmezteti a szabálysértõt. Ha ezt megelõzõen már volt a 2. Kategóriába sorolt figyelmeztetése, vagy büntetése, a megfelelõ intést kell adni. Ha kevesebb, mint 10 másodperc van hátra, a vezetõbíró a szabálysértõt azonnal HANSOKU CHUI-val  bünteti (függetlenül attól, hogy már volt-e Kategória 2-es büntetés vagy sem).  Ha ezt megelõzõen már volt a 2. Kategóriába sorolt büntetés, a vezetõbíró az elkövetõt HANSOKU –val bünteti és a győzelmet az ellenfele szerezi meg. Ugyanakkor a vezetõbírónak mérlegelnie kell, hogy a versenyzõ nem ellenfele veszélyes, vagy vakmerõ viselkedése miatt védekezik-e. Ebben az esetben a másik versenyzõt kell figyelmeztetni, vagy inteni.

XVI. A passzivitás olyan helyzetet jelent, amikor egyik vagy mindkét versenyző sem kísérel meg technikát végrehajtani hosszabb időn keresztül.

XVII. A Mubobi tipikus példája, amikor a versenyzõ úgy hajt végre egy erõs támadást, hogy figyelmen kívül hagyja saját személyes biztonságát. Némely versenyzõ úgy "veti bele magát" hosszú gyaku tsuki-ba, hogy közben képtelen védeni az ellentámadást. Az ilyen támadások kimerítik a Mubobi esetét és nem értékelhetõk. Néhány versenyzõ a pontszerzés után azonnal elfordul, és színpadiasan mutatja az elért pontot. Nem törõdnek a védekezéssel és ellenfelüket is figyelmen kívül hagyják. E kifordulással akarják a vezetõbíró figyelmét felhívni a technikájukra. Ez is egyértelmûen Mubobi. Ha a versenyzõ ilyen esetben túl erõs kontakt következtében megsérül, és a sérülés az õ hibájából következik be, a vezetõbíró 2. Kategóriást intést, vagy büntetést ad és eltekint attól, hogy az ellenfélnek büntetést adjon.

XVII. A hivatalos delegáció bármely tagjának udvariatlan viselkedése okozhatja akár a versenyzõ, akár a csapat, akár a teljes delegáció versenyrõl történõ kizárását.

FIGYELMEZTETÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK

(FONTOS: A büntetések kiadása nem jelent pontot az ellenfélnek!!!! csakúgy, mint a eddig a figyelmeztetés)

CHUKOKU: adandó az első kismértékű szabálysértésért a megfelelő kategóriában.

KEIKOKU: adandó a második kismértékű szabálysértésért adott kategóriában, vagy olyan mértékű szabálysértés, ami nem éri el a HANSOKU-CHUI szintjét.

HANSOKU-CHUI: Ezen figyelmeztetés előzi meg a leléptetést, és általában olyan szabálysértés elkövetésekor

adják, melyet KEIKOKU büntetés előzött meg az adott mérkőzésen, bár adható azonnal is súlyosabb szabálysértés esetén,ami azonban nem éri el a HANSOKU-CHUI szintjét

HANSOKU: Ez leléptetéssel járó büntetés, melyet súlyos szabálysértés előzött meg, vagy már volt HANSOKU-CHUI. Csapatmérkõzések esetén a sérült versenyzõ 8 pontot kap, az elkövetõ pontjait pedig, nullázzák.

SHIKKAKU: Ez kizárást jelent adott versenyrõl, versenyszámból, vagy a mérkõzésrõl. A SHIKKAKU hatályát a Bírói Bizottság határozza meg. SHIKKAKU-val akkor büntetnek, ha a versenyzõ rosszindulatúan viselkedik, vagy olyasmit követ el, ami sérti a Karate-do presztízsét és tiszteletét, vagy bármely más olyat tesz, ami a verseny szellemét és szabályait sérti Csapatmérkõzések esetén a sérült versenyzõ 8 pontot kap, az elkövetõ pontjait pedig nullázzák.

MAGYARÁZAT:

I. A figyelmeztetésnek három szintje van: CHUKOKU, KEIKOKU és HANSOKU CHUI. A figyelmeztetés egy jelzés a versenyző felé arra vonatkozóan, hogy megsérti a versenyszabályokat, de nem jelent azonnali büntetést.

II. A büntetésnek két fokozata van: HANSOKU és SHIKKAKU, mindkét esetben a szabálysértő versenyző kizárását jelenti 1.) adott mérkőzésről (HANSOKU) – vagy 2.) az egész versenyről (SHIKKAKU), azzal a további lehetőséggel, hogy akár a versenyzéstől való hosszabb eltiltást is lehetséges.

III. Kategória 1 és kategória 2 büntetések nem adódnak össze.

IV. Figyelmeztetést azonnal lehet adni a szabályok megsértéséért, de ebben az esetben ugyanazon kategóriába eső szabálysértés elkövetését már magasabb szintű figyelmeztetésnek vagy büntetésnek kell követnie. Például túl erős kontaktért adott figyelmeztetés, vagy intés után a második ilyen esetben már nem adható még egy figyelmeztetés.

V. CHUKOKU-t kell adni, ha kisebb szabálysértés történt és ezzel a versenyző nyerési esélyei nem csökkentek (a bírói kar véleménye szerint) ellenfele hibájából.

VI. KEIKOKU-t kell normális esetben adni, ha a versenyző nyerési esélyei kis mértékben csökkenek (a bírói kar véleménye szerint) ellenfele hibájából.

VII. HANSOKU CHUI-t azonnal is lehet ítélni vagy KEIKOKU után is, és akkor használjék, ha a versenyző esélyei jelentős mértékben csökkenek (a bírói kar véleménye szerint) ellenfele hibájából.

VIII. HANSOKU-t büntetések összeadódása esetén adnak, de azonnal is ítélhető súlyos szabálysértés esetén. Akkor használják, ha a versenyző nyerési esélyei gyakorlatilag a nullára csökkentek (a bírói kar véleménye szerint) ellenfele hibájából.

VII. Bármely versenyzõt, aki sérülés okozásáért HANSOKU-t kap és a bírói kar, valamint a küzdőtér vezetõ véleménye szerint a másik testi épségét figyelmen kívül hagyva, durván viselkedik, és nem rendelkezik a WKF versenyek színvonálához szükséges kontrolbeli képességekkel, a Bírói Bizottságnak jelenteni kell. A Bírói Bizottság dönt az adott vagy további versenyektõl való esetleges eltiltásról.

VIII. SHIKKAKU-t azonnal lehet adni mindenféle elõzetes figyelmeztetés nélkül. Nem csak a versenyzõ hibájából adható. Elég, ha az edzõ, vagy a hivatalos delegáció bármely, nem versenyzõ tagja viselkedik úgy, hogy az sértse a Karate-do presztízsét és tiszteletét. Ha a vezetõbíró úgy ítéli meg, hogy a versenyzõ durván, udvariatlanul viselkedett, függetlenül attól, hogy történt-e fizikai sérülés, SHIKKAKU és nem HANSOKU a helyes büntetés.

IX. A SHIKKAKU-t nyilvánosan (hangosbemondóban) be kell jelenteni.

SÉRÜLÉSEK ÉS BALESETEK A VERSENY FOLYAMÁN

1. KIKEN – feladás, visszalépés – a döntés, ha a versenyzõ híváskor nem jelenik meg, vagy nem tudja folytatni, vagy feladja a küzdelmet, vagy a vezetõbíró nem engedi tovább. A feladás oka lehet sérülés, ami nem róható fel az ellenfélnek.

2. Ha két versenyzõ egymásnak sérülést okoz, vagy a versenyorvos mindkét versenyzõt a küzdelem folytatására alkalmatlannak találja korábbi sérülésük miatt, az a versenyzõ nyer, akinek adott pillanatban több megszerzett pontja van. Egyéni mérkõzés esetén, ha a pontok egyenlõk, akkor bírói döntés (HANTEI) határozza meg a mérkõzés eredményét. Csapatmérkõzés esetén a vezetõbíró döntetlent hirdet (HIKIWAKE). Ha ez a mérkõzést eldöntõ extrai küzdelemben történikakkor, bírói döntés (HANTEI) határozza meg a gyõztes csapatot.

3. Az a sérült versenyzõ, akit a versenyorvos alkalmatlannak talál a küzdelemre, azon a versenyen már nem küzdhet.

4. Az a sérült versenyzõ, aki mérkõzését ellenfele leléptetésével nyeri meg, a versenyorvos engedélye nélkül nem küzdhet tovább. A sérült versenyzõ megnyerhet egy második mérkõzést is ellenfele leléptetése által, de azon a versenyen már nem küzdhet tovább.

5. Ha egy versenyzõ megsérül, a vezetõbíró azonnal megállítja a mérkõzést és hívja a versenyorvost. A versenyorvos csak a sérülés diagnosztizálására és kezelésére jogosult.

6. A küzdelem folyamán megsérült, és orvosi ellátásra szoruló versenyzõ kezelésére 3 perc engedélyezett. Ha ez alatt az idõ alatt a kezelés nem fejezõdik be, a vezetõbíró eldöntheti, hogy a versenyzõt a további küzdelemre alkalmatlannak nyilvánítja (13. fejezet 9. bekezdés), vagy további idõt engedélyez a kezelésre.

7. Azt a versenyzõt, aki összeesik, megdobják, vagy leütik és 10 másodpercen belül nem áll teljesen a lábára, a további küzdelmekre alkalmatlannak nyilvánítják, és automatikusan visszaléptetik a további Kumite versenyszámoktól az adott versenyen. Abban az esetben, ha versenyzõ összeesik, megdobják, vagy leütik és nem áll azonnal a lábára, a vezetõbíró sípjával jelet ad az idõmérõnek a 10 másodperc visszaszámlálásának megkezdésére, és ezzel egy idõben, hívja az orvost. Az idõmérõ akkor állítja meg az órát, ha a vezetõbíró ezt karjának felemelésével jelzi.

MAGYARÁZAT:

I. Ha az orvos a versenyzõt a küzdelem folytatására alkalmatlannak találja, ezt fel kell jegyezni a versenyzõ regisztrációs kártyájára. A sérülés mértékérõl a bejegyzésnek megfelelõ információt kell nyújtania minden bíró részére.

II. A versenyzõ ellenfele 1. Kategóriába tartozó büntetéseinek halmozódásával is nyerhet leléptetéssel. Lehet, hogy a gyõztes nem is szenvedett semmilyen komolyabb sérülést. Ezen a módon elért második gyõzelem után a gyõztest akkor is vissza kell léptetni a további küzdelmektõl, ha fizikailag képes is lenne folytatni.

III. A vezetõbíró csak akkor köteles hívni az orvost karja felemelésével és „orvos” kiáltással,  ha a versenyzõ megsérült és orvosi kezelésre van szüksége.

IV.Ha versenyző fizikailag képes rá, a küzdőtérről le kell kísérni orvosi vozsgálat és kezelés céljából.

V. Az orvosnak csak az éppen megsérült versenyzõ orvosi kezelésével kapcsolatban kell javaslatot adnia.

VI. A "10 másodperces szabály" alkalmazásánál egy külön erre a célra alkalmazott idõmérõt kell kinevezni. Hét másodperc elteltével figyelmeztetõ hangot kell adni, amit a 10 másodperc lejártát jelzõ hangjelzés követ. Az idõmérõ az idõ mérését csak a vezetõbíró jelére indítja el. Az idõ mérését meg kell állítani, ha a versenyzõ teljesen a lábára áll, és a vezetõbíró felemeli a karját.

VII. A Bíró Kar döntése ebben az esetben HANSOKU, KIKEN, vagy SHIKKAKU lehet.

VIII. Csapatmérkõzések estében, ha az egyik versenyzõ KIKEN-t kap, pontjait lenullázzák és ellenfele pontjait 8-ra állítják.

A MÉRKÕZÉS INDÍTÁSA, MEGSZAKÍTÁSA ÉS BEFEJEZÉSE

1. Miután a vezetõ- és az oldalbírók elfoglalták helyüket és a versenyzõk meghajlással üdvözölték egymást, a vezetõbíró “SHOBU HAJIME!” vezényszóval elindítja a küzdelmet.

2. A vezetõbíró “YAME” vezényszóval állítja meg a küzdelmet. A versenyzõket utasíthatja arra, hogy álljanak vissza a kiindulási vonalra (MOTO NO ICHI)

3. A vezetõbíró visszamegy a kiindulási vonalra, a sarokbírók pedig zászlójelekkel mutatják véleményüket. A vezetõbíró meghatározza a versenyzõt (Aka vagy AO), a találati felületet (Chudan vagy Jodan), a pontszerzõ technikát (Tsuki, Uchi, vagy Keri), és utána az elõírt mozdulattal megadja a pontot. Ezután “TSUZUKETE HAJIME” vezényszóval indítja tovább a mérkõzést.

4. Ha valamelyik versenyzõ a mérkõzés során 8 pontos elõnyre tesz szert, a vezetõbíró “YAME”-t mond és utasítja a versenyzõket, hogy álljanak vissza a kiindulási vonalra, miközben õ is elfoglalja saját helyét. A vezetõbíró “AO (AKA) NO KACHI” vezényszóval és a gyõztes versenyzõ felõli karja magasba emelésével kihirdeti a gyõztest. Ezzel a küzdelem véget ér.

5. Ha a mérkõzésidõ lejár, az a versenyzõ gyõz, akinek több pontja van. A vezetõbíró “AO (AKA) NO KACHI” vezényszóval és a gyõztes versenyzõ felõli karja magasba emelésével kihirdeti a gyõztest. Ezzel a küzdelem véget ér.

6. Ha egy mérkõzés végén az állás döntetlen, a mérkőzés eredményét a bírói kar (vezetőbíró + négy sarokbíró) dönti el HANTEI alapján.

7. A vezetõbíró a következõ esetekben "YAME" vezényszóval megszakítja a mérkõzést. Ezután a mérkõzés folytatódik.

a. Ha valamelyik, vagy mindkét versenyzõ a küzdõtéren kívülre kerül.

b. Ha a vezetõbíró utasítja a versenyzõt ruházata, vagy védõfelszerelése rendbehozatalára.

c. Ha észreveszi, hogy a versenyzõ megsértette a versenyszabályokat

d. Ha úgy véli, hogy az egyik vagy mindkét versenyzõ alkalmatlan a küzdelem folytatására sérülés, betegség vagy más okból. A versenyorvos véleményét figyelembe véve a vezetõbíró dönt arról, hogy a mérkõzés folytatódhat-e.

e. Ha valamelyik versenyzõ megfogja ellenfelét és nem hajt végre azonnali technikát, vagy 2 másodpercen belül dobást.

f. Ha az egyik vagy mindkét versenyzõ elesik, vagy megdobják és 2 másodpercen belül nem történik eredményes technika.

g. Ha mindkét versenyzõ dobás, vagy más következtében a földre kerül és birkózni kezdenek.

h.   Ha mindkét versenyzõ megfogja, vagy ráncigálja egymást és 2 másodpercen belül nem kísérelnek meg technikát vagy dobást.

i.   Ha mindkét versenyzõ passzívan áll, mellüket egymáshoz feszítve és 2 másodpercen belül nem kísérelnek meg technikát vagy dobást.

j. Ha két vagy több bíró pontot vagy szabálysértést jelez ugyanannak a versenyzőnek.

k. Ha a vezetőbíró véleménye szerint pont vagy szabálysértés történt – vagy a versenyzők biztonsága érdekében szükséges közbelépnie.

l. Ha erre a Küzdőtér vezetõ felkéri.

MAGYARÁZAT:

I. A mérkõzés kezdésekor a vezetõbíró elõször a versenyzõket küldi a kiinduló vonalra. A versenyzőknek nyugodtnak kell lenniük, amikor a küzdőtérre lépnek. Ha egy versenyzõ túl korán lép a küzdõtérre, vissza kell küldeni. A versenyzõknek a megfelelõ módon kell üdvözölni egymást – egy kis fejbólintás udvariatlan és nem elfogadható. A vezetõbíró utasíthatja a versenyzõket a meghajlásra, ha ez maguktól nem történik meg. A megfelelõ kézmozdulat a 2. mellékletben látható.

II. A mérkõzés újraindítása esetén a vezetõbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a versenyzõk elég higgadtak-e. A fel-le ugráló vagy más módon idegeskedõ versenyzõket meg kell nyugtatni, mielõtt a küzdelem folytatódna. A vezetõbírónak a mérkõzést a lehetõ leghamarabb folytatnia kell.

III.      A versenyzõk mind a mérkõzés elõtt, mind a végén meghajolnak egymás felé.

 

A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY VERSENYSZABÁLYOK

A gyermek és ifjúsági (8-13 éves kor) korosztályos versenyekre (mind csapat,mind egyéni) a fenti szabályok a következõ eltérésekkel érvényesek:

1. A mérkõzés idõtartalma gyermek korsztály (8-13 év) esetében 1,5 perc tiszta küzdõidõ.

2. A mérkõzés idõtartama Kadet korosztálytól kezdve (14+ év) a WKF szabályoknak felel meg.

4. Az indulók létszámától és a verseny jellegétõl függõen mind az egyenes kiesési rendszer - vigaszággal, vagy annélkül -, mind a körmérkõzéses rendszer, mind a vegyes rendszer (csoporton belül körmérkõzés, a csoportgyõztesek vívják a döntõt, a csoport 2. helyezetjei a verseny bronzérmesei) alkalmazható.

 


Támogatja a Joomla!. Designed by: joomla 1.5 templates vps hosting Valid XHTML and CSS.